2.évd 6.rész Továbblépés

Egy másodperc . Egyetlen másodperc kellett ahhoz hogy ellökjem magamtól Germant és a kezem az arcán csattanjon . Azonnal odakapott a kezével majd hihetetlenkedve rámnézett .
- Ezt miért ? - ennyit kérdezett összesen .
- Mert akkora egy hülye vagy - kiabáltam - Komolyan ? Tíz perce egy másik nővel csókolóztál - ráztam a fejem .
- De Angie - érintette meg a vállamat , én viszont ellöktem a kezét .
- Hagyj - suttogtam . Pár pillanat múlva felnéztem rá - Nem a te hiabád . -motyogtam .
- Tessék ? - ráncolta össze a szemöldökét .
- Az enyém . Mert egy idióta vagyok hogy mindent elhiszek neked . Mert mindig sikerül átverned . Mert soha nem veszem észre hogy kihasználsz - temettem a fejem a kezembe .
- Nem használlak ki - lépett közelebb . - Amiket mondtál azok közül egyik sem igaz - sóhajtott .
- Ne - ráztam a fejem majd elfordultam és elmentem .
- Várj már - jött utánam .
- Nem . Túl sokat vártam már . Túl sokat vártam valakire aki csak fájdalmat okoz nekem . - suttogtam .
- Angie kérlek - kapta el a csuklóm .
- Nem , én kérlek . - néztem a szemébe - Csak egyetlen esélyt adj arra hogy elfelejtselek . Vedd úgy mintha nem is léteznék .
- Nem kérheted ezt - rázta meg a fejét .
- Ahogy te sem azt hogy újra veled legyek - vágtam a fejéhez . - Priscilla gyönyörű , kedves és intelligens nő . Legyél vele boldog - közelebb léptem hozzá.
- Lehet kedves , szép vagy okos de ő nem te vagy . - emelte fel az állam.
- Keresned kell valakit aki segít abban hogy tovább tudj lépni - a kezem finoman az arcára tettem .
- Nem tudok tovább lépni rajtad - suttogta .
- Én is megpróbálom , ezért te is tedd meg kérlek - némán hallgatott . - Jó éjt German és sajnálom a pofont - nevettem fel keserűen majd megpusziltam az arcát .
- Nem fájt - mosolygott rám szomorúan . Még egyszer utoljára ránéztem majd elfordultam és elmentem . Az útig sétáltam . Nem sok kocsi járt , mondhatni egy sem ezért gyalog indultam haza . Kicsit úgy éreztem magam mint egy hercegnő , amin a Vilutól kapott tiara nem segített . Komolyan , egy csaj , báli ruhában és egy tiarával a fején az utcán sétál . Nem csodálkoztam hogy többen is furcsállva néztek rám . Pont ezen gondolkodtam amikor valaki leszólított .
- Hé hercegnő - hallottam a hátam mögül .
- Nekem szólsz ? - fordultam meg .
- Igen - vigyorgott rám az illető . Sötétkék szempár , barna haj . Oké , lássuk be helyes , magas , izmos és magabiztos . Ez bejött .
- Mit akarsz ? - kérdeztem .
- Hazakísérhetlek ? - nyújtotta felém a kezét .
- Igen , ha megígéred hogy nem törsz be később hozzám - nevettem fel.
- Rendben . - egyezett bele majd elindultunk - Szóval hol a herceg ?
- Egy másik nővel - sóhajtottam .
- Megcsalt ? - a hangja együttérzően csengett .
- Nem . Már régen szakítottunk - mondtam szomorúan .
- Értem . Egy másik csaj miatt ? - kérdezte .
- Részben - válaszoltam .
- Én tuti nem engednék el egy ilyen nőt - kacsintott rám .
- És te ? Egyedül vagy ? - néztem rá érdeklődve .
- Sokkal szebb az élet szingliként . Csajozhatok - vigyorgott majd átkarolta a vállam .
- Na ennyire ne siessünk - nevettem el magam miközben levettem a kezét a vállamról .
- De , tényleg jobb . Ne úgy fogd fel hogy magányos vagy hanem úgy hogy előtted van egy csomó új pasi egy csomó új lehetőséggel - mosolygott rám . A ház előtt álltunk meg .
- Itt lakom szóval - kezdtem búcsúzkodni .
- Szóval szia - fejezte be a mondatomat , majd egy puszi kíséretében megfordult és elsétált . Az utca túloldalán járt amikor utána szóltam .
- Nem értettem tisztán a neved - kiabáltam .
- Mert nem mondtam - nevetett és eltűnt . Furcsa érzés járta be a testem . Annyira új volt , szokatlan és ez nagyon tetszett . Valószínűleg soha többé nem látom de nem baj . Olyan tipikus rosszfiúnak tűnt . Lássuk be mindig hiányoltam Germanból ezt a stílust mert ő mindig édes volt és közel sem ilyen mint ő . Nem azt mondom hogy German nem tökéletes de akkor is . Túl kell magam tennem rajta bárhogy . Ezek a gondolatok kavarogtak a fejemben amikor beléptem a házba . Abban a pillanatban megcsörrent a telefonom .
- Vilu szia - vettem fel .
- Szia Angie , hol vagy ? - kérdezte . A távolban zene szólt ezért gondoltam hogy ő még a bálban van .
- Otthon , miért ? - válaszoltam .
- Semmi - mondta - De miért vagy otthon ?
- Hosszú történet de majd elmondom - sóhajtottam majd letettem a telefont . Fáradtan a szobámba vonultam majd levettem a kabátom és a magassarkúmat . Bedőltem az ágyba és lehunytam a szemem miközben elmosolyodtam . A bálban történtektől eltekintve egész jó volt az este . Lekevertem egyet Germannak amit hogy őszinte legyek régóta megakartam tenni . Ezen gondolkoztam és észre sem vettem amikor lehunytam a szemeimet és egy dallamot dúdolgatok . Nem voltam benne biztos de valószínűleg a One Last Time volt . A refrénnél jártam amikor megrezdült a telefonom és Justin neve villogott rajta .
- Szia - vettem fel .
- Szia Angie , beszélhetünk ? - kérdezte , de a hangjában aggódást hallottam .
- Hol ? - bújtam vissza a kabátba .
- Elég ha beengedsz - nevetett fel .
- Már megyek is - csaptam le a telefont . Ő tényleg ott állt és üvöltött az arcáról hogy valami nem kerek .
- Gyere beljebb - invitáltam be .
- Köszi - eresztett el mosolyt . - De nem maradok sokáig .
- Rendben - vontam meg a vállam .
- Az első az hogy miért mentél el ? - nézett rám .
- Szerintem te is tudod - válaszoltam .
- Láttalak titeket . - mondta halkan - És jobban jártál hogy elmentél - csúszott ki a száján .
- Mi történt ? - meredtem rá .
- Priscilla és a pasid elég közel kerültek egymáshoz - a szemembe nézett .
- Mit láttál ? - szorítottam össze az öklömet .
- Ez nem az én ügyem de Viluval egész jól lehet beszélgetni - tett apró utalást arra hogy Violettából gyorsabban ki tudom húzni . - Viszont a másik dolog - emléztetett .
- Mondd - emeltem fel a fejem .
- Visszamegyek Madridba - jelentette be én pedig lefagytam .
- Mikor ? - csak ennyi jött ki belőlem .
- Holnap a 10:00 - ás géppel. - válaszolt .
- Miért ? - néztem a szemébe .
- Mert van ott valaki akinek szüksége van rám - adta meg a választ .
- Hiányozni fogsz - öleltem meg .
- Te is nekem - súgta a fülembe majd eltolt magától . - Kikísérsz a reptérre ?
- Természetesen . - bólintottam ő pedig rámmosolygott majd elfordult de a háta mögött visszaszólt - És Angie ne felejtsd el mindenkinek jár egy második esély - mondta halkan és elment . Lassan becsuktam mögötte az ajtót . Mindenkinek jár egy második esély . Még annak is aki mindent elcseszett .
- Angie te vagy az ? - szólt ki a konyhából Olga .
- Igen - válaszoltam majd odamentem hozzá . Éppen tortát sütött én pedig mosolyogva néztem .
- Hogy vagy drágám ? - kérdezte miközbe berakta a sütit a sütőbe .
- Jól - erőltettem magamra egy mosolyt . Ő is elmosolyodott és leült velem szembe - Kérdezthetek valamit ? - néztem rá .
- Persze - válaszolt .
- Szerinted mindenkinek jár második esély ? - játszottam a gyűrűmmel amit még Germantól kaptam .
- German úrra gondolsz ? - átlátott a kérdésemen . - Ő megérdemli .
- Gondolod ? - emeltem fel a tekintetem .
- Biztos vagyok benne - bólintott .
- Köszönöm - mosolyodtam el halványan .
- Bármikor kicsikém - ölelt meg . Nyílt az ajtó és Vilu lépett be rajta .
- Sziasztok - jött oda hozzánk . - Jól vagy Angie ?
- Igen - biztosítottam .
- Nem viselt meg ami történt ? - húzta fel a szemöldökét .
- Mit történt akkor amikor nem voltam ott ? - pattantam fel .
- Menjünk fel a szobámba - fogta meg a kezem Violetta .
- Menjetek csak - tolt ki minket Olga a konyhából mi pedig felsiettünk Vilu szobájába .
- Szóval ? - ültem le az ágyra .
- Arra dobáld a párnát - mutatott az ablaka felé .
- Mondd már - könyörögtem .
- Tudod van egy olyan érzésem hogy apa meg akarta kérni a kezed - mondta halkan nekem pedig kikerekedett a szemem . -Viszont az eljegyzési gyűrű jelenleg Priscilla ujján virít - fejezte be .
- Eljegyezte ? - kérdeztem vissza idegesen .
- Nagyon úgy tűnik és ebben Ludmilla is egyetért .
- Ezt nem hiszem el - sziszegtem és a párnát a falhoz vágtam .
- Angie nyugodj meg - érintette meg a vállam .
- Hogy a francba nyugodjak meg Violetta ? - néztem rá elég magas hangerővel amitől ő hátrább húzódott . - Bocsánat - motyogtam és felálltam . - A szobámba vagyok ha keresnek .- egy bólintással jelezte hogy megértette én pedig kisétáltam . A szobámba bevágtam magam mögött az ajtót és az összes párnámat a falhoz vágtam majd miután elszakítottam az egyik nyakláncomat és óriási rendetlenséget csináltam a szobámban leroskadtam az ágyamra és a kezembe temettem a fejem . Összetörtem , az volt az a pont amkkor mar fizikailag fájt . Lent nyílt az ajtó és Priscilla nevetését hallottam . Letöröltem a könnyeimet és kiléptem az ajtón .
- Te - szegeztem rá a tekintetem miközben lesétáltam a lépcsőn .
- Mondd - mosolyodott el gúnyosan .
- Tönkre akartál tenni ? Tessék - mutattam magamra - Sikerült .
- Olyan gyorsan feladod - nevetett fel . - Így nem jó a játék .
- Tudod hogy nem lesz jó ? Ha valami olyat teszek majd amit megbánok - sziszegtem .
- Angie - hallottam German hangját .
- Hallgatlak - néztem rá ő pedig rákulcsolta az ujjait Priscilla ujjaira .
- Remélem boldog vagy - mosolygott rám - Tovább tudtam lépni - fúrta a tekintetét az enyébe . Közelebb léptem hozzá és szomorúan elmosolyodtam .
- Van aki nem érdemel második esélyt - suttogtam majd kisétáltam az ajtón .