2.évad 4.rész Csók és veszekedés

- Nem akarlak meghallgatni - suttogtam a szemébe nézve de ő nem figyelt rám és finoman a falnak nyomott .
- Egy percet kérek - simította végig az arcom finoman . Borzató érzés bevallani de teljesen libabőrös lettem .
- Kérlek - szedtem össze gyorsan a gondolataimat mielőtt teljesen elveszítettem volna a kontrollt az agyam és a testem felett - Engedj el .
- Ne kérd ezt tőlem - nézett a szemembe .
- Figyelj - kezdtem halkan - Te szakítottál velem és tényleg nem értem hogy most miért ezt csinálnod .
- Szeretnélek visszakapni Angie - finoman megsimogatta az arccsontomat .
- Ne csináld ezt kérlek - sütöttem le a szememet .
- Szeretlek Angie - emelte fel az állam .
- Engedj el kérlek - fogtam könyörgőre a dolgot .
- Tudod hogy képtelen vagyok rá - mosolyodott el .
- German órám lesz - próbálkoztam .
- Csak egyetlen dolog - hajolt közelebb majd amikor azt hittem hogy megcsókol egy finom puszit nyomott az arcomra .
- Idióta - motyogtam és ellökve magamtól kimentem . Megint , már megint eljátszotta velem . És én megint hagytam neki . Akkora egy hülye vagyok . Órák után rögtön hazaindultam de nem kellett volna . Amint beléptem az ajtón olyan látvány tárult a szemem elé amit soha többet nem akartam látni . German és Priscilla ott csókolózott a nappali közepén . Egy másodperc alatt megfordultam , bevágtam magam mögött az ajtót és elkezdtem rohanni . Nem tudtam hogy mi elől futok csak azt hogy minden emlékemet ki kell törölnöm ami Germanhoz köthető. Minden alkalom amikor azt mondta hogy szeret hazugság volt . Én pedig voltam annyira hülye hogy hittem neki . Az volt az a perc amikor megfogadtam hogy soha többet nem hagyom hogy átverjen és bármennyire is fáj el kell távolodnom tőle . Lassan besötétedett és már egyedül sétáltam a kihalt utcákon . A szél jegesen fújt az arcomba . A torkom kiszáradt és már csak egy forró teát akartam úgyhogy hazasiettem a saját lakásomba . Bezártam magam mögött az ajtót és egy üveg nutella és egy tea kíséretében leültem a tv elé és néztem rajta az aktuális műsort . Romantikus film volt , a címe azthiszem Karácsonyi csók de nem arra koncentráltam . Ekkor csengettek de nem nyitottam ajtót . Az illető egyre idegesebben nyomkodta a csengőt ami kezdett felidegesíteni ezért az ajtóhoz vánszorogtam és kinyitottam . German állt ott . Amint meglátott megölelt de én ellöktem magamtól .
- Baj van Angie ? Jól vagy ? Aggódtam érted - fürkészte az arcom én pedig mereven álltam a tekintetét .
- Menj innen - mondtam alig hallhatóan de ő mégis felkapta rá a fejét .
- Tessék ? - kérdezte döbbenten .
- Menj el German . Nem akarlak látni - néztem a szemébe .
- Szerinted viccből járkálok a városban egy órája hogy megtaláljalak ? - csattant fel .
- Szerinted milyen érzés amikor az akit szeretsz mással csókolózik ? - kérdeztem én is .
- Tudom milyen érzés - vágta rá azonnal .
- Hányszor mondjam hogy Justin csókolt meg ? - vágtam vissza .
- Én is mondhatnám ezt de nem . Én csókoltam meg Priscillát - mondta hangosan . Amint kicsúszott a száján láttam hogy megbánta de nem érdekelt . Bevágtam az orra előtt az ajtót és kulcsra zártam . - Angie engedj be - kérlelt kintről de én csak keserűen felnevettem és újra a kanapéra kuporodtam . - Ha kell betöröm az ajtót - mondta German .
- Csak gyerünk - motyogtam majd megcsörrent a telefonom . Mivel a Just the way you are volt German csengőhangja gondolkozás nélkül kinyomtam . És megint csörgött és megint kinyomtam . A kb harmincadik lerakott hívás után egyszerűen kikapcsoltam a készüléket . Hogy én holnap hogy fogok bemenni a Studioba anélkül hogy összefutnánk már egy másik probléma . Másnap reggel a kanapén ébredtem és elég erősen lüktetett a fejem . Gyorsan bevettem egy gyógyszert majd miután felöltöztem indultam a Studioba . A tanáriba Pablo és Justin ült .
- Hello - köszöntem halkan majd leraktam a táskám és leültem egy másik székre . - Miről beszélgetünk ?
- A bálról és a showról - mondta Pablo . - Arra gondoltunk hogy ha van kedved megírhatnád a shownak a finálédalát - ajánlotta fel én pedig gondolkodás nélkül elfogadtam .
- És a bált pedig ha összejönne mert a srácok már reklámozzák és már sok jegyet vettek meg tarthatnánk holnap vagy holnap után de inkább holnap - jelentette be Pablo . German végszóra érkezett Gregorio és Jackie kíséretében . Az asztalra szegeztem a tekintetem és csak egy halk jóreggeltet motyogtam . - Mit gondoltok ? - kérdezte őket Pablo miután nekik is elmondta ötletét . Mindenki egyhangúan beleegyezet majd pár részlet megbeszélése után mindenki ment a dolgára . A folyosón Vilu kapta el a karom .
- Hol voltál tegnap ? Annyira aggódtam érted - ölelt meg .
- Otthon aludtam - válaszoltam - Szerintem ma is ott fogok szóval ne aggódj - mosolyogtam erőltetetten .
- Nem Angie neked nálunk kell aludnod . Tegnap is beszélni akartam veled és nem voltál sehol - mondta szomorúan .
- Jajj Violetta - sóhajtottam és szorosan átöleltem. - Megyünk órára ? - kérdeztem .
- Igen - bólintott . - Hallottál a bálról ?
- Persze - mosolyogtam - Te kivel mész ?
- Hát Leónnal most nem vagyunk túl jól szóval még nem tudom - válaszolt .
- Mi a baj Leónnal ? - aggódtam .
- Mostanában folyton veszekszünk - sóhajtott szomorúan .
- Sajnálom - pusziltam meg a homlokát majd órára indultunk . Mivel a srácoknak a turnéra és a showra is kell próbálniuk azokat a dalokat vettem át velük amik még nem mentek jól . Az óráim után hazafelé menet valaki utánam szólt .
- Angie - kiabált a távolból Justin mire én mosolyogva álltam meg és bevártam . - Szia .- nyomott egy puszit az arcomra .
- Szia - mosolyogtam rá.
- Jól vagy ? - kérdezte .
- Persze - bólintottam - Miért ?
- Olyan szomorúnak tűntél ma - mondta .
- Pedig nem voltam az - hazudtam mint a vízfolyás .
- Biztos ? - húzta fel a szemöldökét én pedig megerősítésképpen bólintottam . - Hát jó - sóhajtott majd beletúrt a hajába . - Nézd nem akarok beleavatkozni mert ez a ti ügyetek , de nem tetszik hogy miatta ilyen vagy . - pillantott rám .
- Semmi bajom nincs nyugi te lennél az első akinek elmondanám - nyugtattam meg . Ekkor értünk a ház elé.
- Tényleg szólj ha van valami . - mosolygott rám majd finoman megpuszilta az arcom .

- Rendben szólok . - bólintottam . 

- Helyes - mosolyodott el majd elsétált . Amint beléptem a házba a szobámba indultam amikor egy idegesítő hang utánam szólt . 

- Angie - mosolygott rám Priscilla gúnyosan . - Milyen napod volt ?

- Miért érdekel téged ? - kérdezte unottan .

- Mert ma boldog vagyok - mondta vigyorogva . - Végre minden stimmel az életemben . A lányommal tökéletes a kapcsolatom és végre megtaláltam életem szerelmét is . - áradozott . 

- Ha azt várod hogy féltékeny legyek elmondom hogy nem leszek az . - sóhajtottam . - Germannal végleg lezártunk mindent és sok boldogságot kívánok . Viszont ha jót akarsz magadnak nem reménykedsz semmi tartósban és bebiztosítod magad . És nem magamra értem - fordultam el . 

- Tudom hogy mit kell tennem . - szólt utánam - De egyenlőre élvezem a boldogságot .

- Gratulálok - mondtam gúnyosan majd a szobámba mentem . Az ölembe húztam a gitáromat majd megpróbáltam megírni a dalt amit Pablo kért de nem ment . Tényleg , csak szerelmes dalötletek jutottak az eszembe és egyszerűen képtelen voltam bármit is írni . Félreraktam a gitárt és elterültem az ágyamon amikor kopogtak . 

- Gyere - sóhajtottam fáradtan .

- Van egy kis időd ? - lépett be German mire én megráztam a fejem . 

- Rád nincs - válaszoltam . 

- Kérlek csak lenne egy kérdésen - ült le az ágyamra és én is felültem .

- Egy kérdés - mondtam unottan . 

- Eljönnél velem a bálba ? - kérdezte reménykedve . Lassan elszámoltam magamba tízig majd ránéztem .

- Nem . Vidd el a barátnődet . - meredtem rá idegesen .

- De nekem nincs - próbált magyarázkodni de én félbeszakítottam .

- Justinnal megyek - jelentettem ki hirtelen .

2.évad 3.rész "Ne szólj hozzám , ne keress"

- Tedd le a kottám - néztem rá idegesen de ő nem mozdult .
- Addig nem amíg nem válaszolsz - monda .
- Te vagy a legrosszabb ember a világon - suttogtam majd elfordultam és elindultam kifele amikor két erős kar visszarántott .
- Sajnálom - szegezte rám a tekintetét German .
- Van mit - válaszoltam .
- Angie nekem te nagyon fontos vagy és nem akarlak elveszíteni - a nagyujjával finoman megsimogatta az arcom .
- Ezzel a mondattal elkését - sütöttem le a szemem .
- Tudom - mondta halkan majd elengedett . Megfordult és kiment . Tényleg utána akartam rohanni de képtelen voltam . Csak néztem ahogy kimegy a Studioból egyre távolodik majd végleg eltűnt a szemem elől . Lassan visszafordultam a zongorához amikor bejöttek a srácok . A nap további része csigalassúsággal telt . Amikor végeztem az óráimmal a tanáriba mentem ahol Pablo és Justin beszélgetett .
- Sziasztok - léptem be .
- Szia Ang - mosolygott rám Justin .
- Miről beszélgettek ? - kérdeztem majd leültem az egyik székre .
- Csak a turnéról , és arról hogy csinálni fogunk egy félévi show-t . - mondta Pablo .
- Ez remek ötlet - mosolyodtam el .
- Segítesz nekünk ? - ajánlotta fel Justin miközben elémtolt egy papírt rajta pár dallal .
- Igen - bólintottam azonnal . - Mit segítsek ?
- Kéne a számlista - mondta Pablo .
- Intézem - szedtem elő egy tollat majd azonnal dolgozni kezdtem . Pablo közben hazament de Justin itt maradt velem .
- Így jó lesz ? - kérdeztem majd a kezébe nyomtam a lapot .
1. Supercreativa
2. A mi lado
3. Ser quien soy
4. Aprendi a decir adios
5. Amor en el aire
6. Más que dos
7. Es mi passion
8. Quiero

- Szerintem így tökéletes - mosolygott rám .
- Köszönöm - szedtem össze a cuccom - Még maradsz ?
- Nem tudom . Nincs kedvem hazamenni - nevetett .
- Akkor menjünk el pizzázni - ajánlottam fel .
- Rendben - egyezett bele . Ő is felkapta a cuccát majd elindultunk . Amint beültünk a Pizzería Güerrin-be azonnal elkezdtünk beszélgetni .
- És jóban vagytok Pabloval ? - kérdeztem .
- Igen . Nagyon rendes velem és zseniális igazgató . - mosolygott rám majd beleharapott a húsimádó-pizzájába .
- Én is nagyon szeretem , és majd ha még jobban megismered rájössz arra hogy nagyszerű barát - mondtam .
- Látszik hogy régóta ismeritek egymást - mondta . - Egyébként van valami jelentősége annak hogy German közölte velem hogy meg se próbáljak a közeledben lenni mert kicsinál ? - kérdezte mellékesen én pedig félrenyeltem a pizzámat .
- Ő tényleg ezt mondta ? - kerekedett el a szemem .
- Igen - bólintott , én felpattanam a székemről  .
- Ezt nem hiszem el - fogtam a fejem majd felemeltem a táskámat . - Nézd holnap befejezzük de nekem most sürgősen el kell beszélgetnem valakivel - nyomtam egy puszit az arcára .
- Angie ne miattam vesszek össze - nézett a szemembe .
- Nyugi . Nem fogunk összeveszni - próbálkoztam . Nem fogunk veszekedni . Én fogok üvölteni ő pedig csendben fog hallgatni . Elképzelésiem szerint .
- Majd hívj fel - szólt utánam én pedig válaszként bólintottam és kiviharotztam az étteremből . A házba belépve azonnal megtaláltam akit kerestem . German a laptopja előtt ült a kanapén .
- Nézd - kezdtem el - Egy dolog hogy szakítasz velem , egy másik pedig ha el akarod távolítani a közelemből azokat az embereket akiket szeretek .
- Nem értelek - rázta meg a fejét .
- Ó nem ? - kérdeztem vissza - Mondtál valamit Justinnak , nem rémlik ?
- Nem igazán - mondta majd lecsukta a gépét .
- Meg se próbáljon a közelemben lenni mert kicsinálod ? Ez nem ismerős ? - meredtem rá idegesen .
- Nem - vágta rá egy kicsit talán túl gyorsan is mert felhúzott szemöldökkel néztem rá - Oké , lehet hogy beszélgettem Justinnal - ismerte be 3 perc néma csend után .
- Miért akarsz te minden áron elválasztani tőle ? - kérdeztem halkan .
- Nem akarlak elválasztani - nézett a szemembe .
- Nem elég neked hogy te szakítottál velem - háborodtam fel - Még azokat is el akarod tőlem szakítani akiket szeretek ?
- Félreérted Angie - próbálkozott .
- Nem , nem értem félre . Legyetek boldogok Priscillával de ne avatkozz bele az életembe - álltam fel és indultam a szobámba amikor German visszarántott .
- Nem vagyok vele - fúrta a tekintetét az enyémbe .
- Drágám hol vagy ? - kiabált a konyhából Priscilla . A szememet azonnal ellepték a könnyek és hatalmas gombóc nőtt a torkomban .
- Tényleg ? - suttogtam German szemébe nézve . Ő elengedte a kezem . - Nem értelek . - fordultam el és a szobámba mentem . Képtelen voltam felfogni hogy hogy tévedhettem ekkorát valakiben aki ilyen fontos volt nekem . A könnyek patakokban folytak végig az arcomon én pedig leültem az ablak elé és bámultam kifelé . Az eső óriási cseppekben esett . Tökéletesen passzolt az időjárása hangulatomhoz . Hirtelen halkan kopogott valaki az ajtón . Egy gyors mozdulattal letöröltem a könnyeimet és behívtam az illetőt.
- Mérges vagy rám ? - állt meg az ajtóban German és nekidőlt az ajtófélfának .
- Nem . Csalódtam benned . - bámultam magam elé majd hirtelen felkaptam a tekintetem a pablóról - Nem értelek . Ha tényleg az akarod hogy boldog legyek és annyira fontos vagyok neked akkor miért csinálod ezt ?
- Nem vagyunk együtt . Ludmillának szólt - magyarázkodott .
- Képtelen vagyok hinni neked - suttogtam .
- De ez az igazság - fürkészte az arcom hátha letud róla olvasni valamit de nem ment neki . Kifejezéstelen képpel szegeztem rá a tekintetem .
- Egyszer kérlek meg szépen és ha utána nem fogod fel nem érdekel - kezdtem bele - Menj ki a szobámból , tűnj el az életemből , ne szólj hozzám , ne keress , ne hívj mert veled soha többet a büdös életben nem akarok se beszélni se találkozni - suttogtam egyenesen a szemébe nézve . German lefagyva állt .
- Angie - próbálkozott de én elfordultam és újra a kinti világot kezdtem nézni . Hallottam ahogy ő megfordul és kimegy . Villámgyorsan becsaptam az ajtót és leroskadtam az ágyamra . Kopogtak az ajtón de nem válaszoltam ezért az illető újra próbálkozott . És addig játszotta ezt amíg nem válaszoltam .
- German nem akarlak látni , Olga nem kérek teát , Ramallo nem szokott keresni , Vilu jól vagyok - daráltam le .
- Majdnem talált életem - mondta egy gúnyos hang .
- Priscilla téged kihagytalak - sóhajtottam - Azt hittem egyértelművolt hogy ami Germanra vonatkozik az rád is - vigyorodtam el majd gyorsan letöröltem a könnyeimet .
- Nem volt világos - nyitott be .
- Menj ki - mutattam azonnal az ajtóra de ő nem mozdult .
- Nézd szivem - kezdte én pedig felhúzott szemöldökkel néztem rá . - Mondtam valamit Germanról , és te tényleg azt akarod hogy tönkretegyelek .
- Két dolog - sóhajtottam fáradtan - Egy nem félek tőled kettő nem tudsz tönkretenni - mondtam .
- Ó dehogy nem - mosolyodott el .
- Priscilla menj ki - intettem az ajtó felé újra . Még egyszer gúnyosan elmosolyodott majd kiment . Gyorsan lezuhanyoztam és befeküdtem az ágyamba és gondolkoztam . Az órák csak úgy rohantak és a következő amit észrevettem hogy hajnalodik . Valószínűleg egész éjjel nyitott szemmel feküdtem az ágyban . Úgy keltem ki az ágyból mint egy részeg . Nem viccelek szédelegtem pedig egy korty alkoholt nem ittam az elmúlt egy hétben . Felöltöztem és a reggelim után elindultam a Studioba . A tanariban German ült egyedül ezért az ajtóból fordultam is vissza de késő volt .
- Szia Angie - szólt utánam . Kényszeresen megfodultam és egy mosolyt erőltettem az arcomra .
- Szia - csikartam ki magamból egyetlen szót .
- Kicsit fáradtnak tűnsz - méregetett . Nem , nem azért fordultam vissza mert nem akartam vele találkozni hanem hogy nehogy lekeverjek neki egyet vagy üvöltsek vele . Én addig bírtam .
- Ne mondd - nevettem fel - Igen , rosszul aludtam sőt mondhatni nem is aludtam , és miattad meg a drága kis barátnőd miatt - vágtam a fejéhez .
- Angie állj le - suttogta egy kis hang a fejemben de nem hallgattam rá . Késő volt .
- Nem a barátnőm - nézett a szemembe German de én folytattam .
- Tudod mit ? Te vagy a legrosszabb ember a világon . Azt sem tudom hogy mit szerethettem benned mert te csak szórakozol a nőkkel . Borzalmas vagy - mondtam neki . Ekkor jelent meg Justin , aki az ajtóban megállt .
- Jó reggelt - köszönt .
- Neked is - fordultam felé .
- Baj van ? - kérdezte .
- Nem - ráztam a fejem . German nem szólt semmit . Pár percig néma csend telepedett a teremre majd megérkezett Pablo és Jackie .
- Azért hívtalak ide titeket - mosolygott Pablo - Mert a Studionak nincs elég pénze a félévi show-ra ezért rendezünk egy bált aminek a bevételéből finanszírozzuk majd az előadást - jelentette be .
- A bál csak még több költséget fog termelni , nem ? - értetlenkedtem de ő megrázta a fejét .
- Nem , mivel a srácok intézik majd a technikai részeket . Beszéltem Maxival ő lesz a DJ , Broaway és Diego csinálják a fényeket és így beosztják maguk között - elemezte a helyzetet . - Szóval ki mit gondol ? - Jó ötlet - mondta German , míg én a kávémat kavargattam .
- Szerintem is - egyezett bele Justin . Három pasi tekintetét is éreztem magamon . Pablo aggódva méregetett , Justin kedvesen mosolygott míg German szomorú tekintettel nézett rám .
- Remek ötlet - mosolyodtam el hirtelen .
- Akkor összehívom a srácokat és megbeszélem velük - búcsúzott Pablo majd Justinnal a nyomában kiment .
- Angie - nézett rám German .
- Órám lesz - álltam fel - Ha akarod később beszélhetünk .- kapkodtam össze a cuccaimat és elindultam kifelé de ő utánam nyúlt és finoman visszahúzott .
- Én most szeretnék beszélni - fúrta a tekintetét az enyémbe .

2.évad 2.rész Felejteni nem könnyű

Lassan kifújtam a levegőt és beléptem .
- Mit hallottál ? - szegezte nekem a kérdést German .
- Ne veszekedjetek rajtam . - alig hallható hangon beszéltem .
- Angie mi nem - kezdett bele Justin de leintettem .
- Nem választom egyikőtöket sem . Ez eddig remélem világos - a hangom megremegett . - Nem akarok senkit sem megbántani . Egyedül akarok lenni . És ti találjatok valaki mást - magyaráztam halkan . - Holnap találkozunk - búcsúztam el és hazaindultam . Otthon a szobámba mentem és ledőltem az ágyra amikor kopogtak .
- Gyere - sóhajtottam .
- Szia Angie - lépett be Vilu mosolyogva .
- Szia - mosolyogtam rá .
- Szólnál apának hogy elmentem Franhoz ? - kérdezte én pedig bólintottam . - Imadlak - mondta vigyorogva majd kiment . És én újra egyedül voltam a gondolataimmal , ami nem volt szerencsés helyzet . Komolyan fel sem tűnt amikor csöngettek ezért kicsit furcsán álltam fel amikor lentről hangok szűrődtek fel . Mégpedig két női hang szóval nem lehetett German . Kimentem az ajtón és lenéztem a földszintre ahol a szőkeség állt . Nem azért sem fogom kimondani a nevét . Csigalassúsággal vonszoltam le magamat a lépcsőn egy óriási műmosollyal a fejemen .
- Szia Priscilla - köszöntem bár inkább úgy hangzott mintha azt mondtam volna hogy "mit keresel itt?"
- Szia Angie - erőltetett magára ő is egy műmosolyt .
- Megyek a konyhába - lépett le Olga , otthagyva engem a boszorkánnyal .
- German ? - kérdezte Priscilla .
- Nem vagyok a titkárnője ezért nem tudom hol van - mondtam keményen .
- Hallom szakítottatok - vigyorodott el . Ez övön aluli volt .
- Honnan tudod ? - kérdeztem fagyosan .
- Mostanában sok időt töltünk együtt - vágta rá . - Sok mindent mesélt rólad .
- Tényleg ? - tettettem meglepettséget - Például miket ?
- Nem az a lényeg Angie - nevetett fel - De ha German közelében akarsz lenni akkor velem gyűlik meg a bajod és nem tudod hogy milyen tudok lenni - mondta halk , határozott hangon én pedig gúnyosan felnevettem .
- Nézd , nekem German nem kell . Nyugodtan lehetsz vele . - mosolyogtam maró gúnnyal a hangomban . - Sőt ha akarsz hozzámehetsz feleségül - mondtam állva a tekintetét .
- Rendben - egyezett bele - Viszont ajánlom hogy kerüld el - fenyegetett .
- Hogy kerüljek el valakit aki egy házban lakik velem ? - tettem fel a költői kérdést .
- Nem tudom , oldd meg , de ha még egyszer meglátlak a közelében akkor garantálom hogy tönkreteszem az életed - mondta fenyegetően . Oké , beismerem ez kicsit megijesztett .

- Te most fenyegetsz ? - kérdeztem döbbenten ő pedig gúnyosan felnevetett . 

- Nem . Most még csak figyelmeztetlek - mosolyodott el . Hirtelen nyílt az ajtó és German lépett be rajta . Mi azonnal befejeztük ő viszont furcsán nézett ránk .

- Valami baj van ? - kérdezte én pedig mielőtt Priscilla válaszolhatott volna rávágtam hogy nem . 

- Biztos ? - nézett rám . A szemem sarkából láttam hogy Priscilla arcán egy gúnyos mosoly fut végig . 

- Teljesen - bólintottam majd a szobámba mentem . Vacsorára nem mentem le mivel Priscilla is itt maradt . Az ölembe húztam a gitáromat és megpengettem rajta a húrokat . Majd halkan elkezdtem rajta játszani a One last time-ot . Becsukott szemmel énekeltem a dalt mivel kívülről tudtam gitározni . Ekkor valaki felrohant az emeletre én pedig azonnal félreraktam a gitárt . Résnyire nyitottam az ajtót és onnan hallgatóztam . 

- Ludmilla megtudhatnám hogy miért kell cirkuszolnod ? - kérdezte Priscilla halkan de dühösen . 

- Anya nekem elege van . Miért pont Violetta apjával kell lenned ? - vágott vissza a lány .

- Nem mindegy neked hogy kivel vagyok . Egyébként pedig nem vagyunk egy pár , előbb el kell távolítanom Angiet - halványan elmosolyodtam . Ez kezd izgalmas lenni . - És te segíteni fogsz ebben - mondta a lányának .

- Nem anya nem fogok . - ellenkezett Ludmilla . 

- De segíteni fogsz - erőltette a lányát . 

- Ludmilla - szólalt meg hirtelen egy hang . Vilu volt az . - Valami baj van ?

- Nem nincs - tagadták egyszerre . 

- Rendben , de gyertek mert kész a desszert - mosolygott Violetta én pedig lassan visszazártam az ajtót . Pár pillanat múlva az azonban újra kinyílt és Vilu lépett be . 

- Mi volt Ludmilláékkal ? - kérdezte azonnal . 

- Én ... nem tudok semmiről - dadogtam .

- Angie láttalak - mondta majd leült az ágyamra . 

- Priscilla idézem el akar távolítani - mondtam egyhangúan .

- Szólnunk kell apának - aggódott Vilu .

- Nem , nem kell amíg mindenki jól van - nyugtattam .

- De Angie - próbálkozott .

- Nem Violetta - mondtam határozottan . 

- Bocsánat ha zavartalak - fintorodott el majd kiment . Remek , sőt egyszerűen zseniális . Megbántom a saját unokahúgomat . Egész este ki sem tettem a lábamat a szobámból , de senki nem jött fel hozzám . Reggel álmosan keltem . Miután lementem reggelizni Violetta lent ült és a tányérjába mélyedt . 

- Vilu - szólítottam meg . Ő unottan nézett rám - Bocsánat . Nagyon fáradt vagyok és ideges és ezért válaszoltam úgy de tényleg sajnálom . 

- Semmi baj Angie - mosolyodott el - Megértelek . 

- Végre egy ember - mondtam nevetve és megöleltem .

- Annyira szeretlek - mosolygott miközben ölelgettük egymást . 

- Én sokkal de sokkal jobban - vágtam rá mosolyogva . 

- Nem hiszem el - nevetett .

- Pedig de - vigyorogtam én is.

- Jó reggelt - szakított félbe minket German hangja .

- Szia apa - mosolygott Violetta . 

- Jó reggelt - néztem rá . Egy pillanat elég volt ahhoz hogy teljesen elmerüljek a sötétbarna szempárban amit ő is azonnal észrevett és egy óvatos mosollyal nyugtázta azt . 

- Megyünk a Studioba ? - szedte össze a cuccait Violetta én pedig még mindig Germant néztem - Angie - integetett előttem Violetta .

- Igen ? - kérdeztem .

- Megyünk ? - türelmetlenül az órájára pillantott .

- Igen . Mehetünk - kaptam fel a táskám .

- Ne vigyelek el titeket ? - ajánlotta fel German . 

- Nem kell - utasította vissza Vilu . - Szeretnék beszélgetni Angievel .

- Rendben - bólintott az apja majd leült reggelizni . Amint kiértünk a házból Violetta rögtön hozzám fordult .

- Segítened kell Angie - nézett rám .

- Miben ? - kérdeztem .

- León összeveszett velem Roxy miatt . - magyarázta . Tudom ki az a Roxy , egy új tanuló a Studioban .

- Min vesztetek össze ? Leónnal együtt vagytok nem ? - kérdeztem értetlenül .

- Nem , mármint tegnap szakítottunk - szomorodott el .- Viszont nem ez a legnagyobb baj . 

- Akkor mi ? - néztem rá .

- Angie Roxy én vagyok - ismerte be nekem pedig elállt a szavam .

- De Violetta te nem tanultál a tavalyiakból ? - kérdeztem mérgesen .

- Tudom hogy hazugsággal nem lehet megoldani semmit meg minden de nekem tudnom kell hogy León szeret-e még . - mondta szomorúan .

- Jajj te lány - forgattam a szemem . - Ha most nem szeretnélek ennyire nagyon mérges lennék .

- De nagyon szeretsz .- vigyorgott magabiztosan . Az út további részét elbeszélgettük de amint a suliba értünk ő a zeneterembe ment én pedig ledobtam a cuccom a tanáriba . Mivel nem volt első órám a termembe mentem és a zongorához léptem majd elkezdtem játszani az Everytime we touch-ot . Amikor befejeztem másodpercre pontosan nyílt az ajtó és German lépett be rajta .

- Mit akarsz ? - kérdeztem azonnal .

- Beszélgetni veled - vágta rá .

- Már eleget beszéltünk - mondtam a szemébe nézve .

- Nem Angie . - ellenkezett . - Kérdezni szeretnék valamit .

- Egyetlen kérdés - a földre szegeztem a tekintetem .

- Te már elfelejtettél engem ? - kérdezte halkan én pedig egy gúnyos mosollyal néztem rá .

- Fogjuk rá - adtam meg a helyes választ . - Most én is kérdezhetek valamit ?

- Igen - bólintott .

- Együtt vagy Priscillával ? - suttogtam .

- Nem - mondta halkan . 

- Akkor ő miért mondta azt ? - meredtem rá .

- Neked azt mondta ? - kérdezett vissza .

- Igen . Pontosabban nem nekem de igen mondta - javítottam ki magamat .

- Pedig nem szóval nem kell féltékenynek lenned - egy gyors mosoly futott át az arcán én pedig közelebb léptem .

- Mint mondtam már túltettem magam rajtad - néztem a szemébe .

- Tényleg ? - a zongorához sétált majd felemelt egy kottát . - Akkor ez mi ? - és igen . Az Everytime we touch volt a kezében .  

Sziasztok ! Tudom hogy nem lett a legjobb de azért próbálkoztam :D Jó olvasást és remélem tetszeni fog . És a következőt megpróbálom kicsit hosszabbra írni .

2.évad 1.rész A vég nem mindig egy új kezdet

- Te - nyeltem egyet - Azt szeretnéd hogy szakítsunk ?
- Igen Angie . Kérlek értsd meg a helyzetem - kezdett magyarázkodni de félbeszakítottam .
- Akkor akarsz itthagyni amikor a legnagyobb szükségem van rád ? - kérdeztem remegő hangon .
- Angie nem - próbálkozott újra .
- Kérlek ne szólj egy szót sem - fordultam el majd kimentem . Lefutottam a lépcsőn ki a parkba és leültem a tó szélére , a fűbe . A hullámok halk hangja csak háttérzajnak tűnt ahhoz képest hogy mi zajlott a fejemben . Észre sem vettem amikor sírni kezdtem , szinte jött magától . Eleredt az eső , és teljesen átáztam de nem volt kedvem hazamenni . Nem volt kedvem talalkozni Germannal . Elegem volt abból hogy játszik velem . Szakít Sevillában utána újra összejövünk , de megint ejt engem . Nem tudtam hogy meddig akarja még ezt játszani de semmi kedvem nem volt ahhoz hogy résztvegyek benne . A ruhám és a hajam vizes volt , közben teljesen átfagytam de nem zavart . Besötétedett mikor hazaindultam . Soha nem fájt még ennyire semmi . Lassan lepörgött az eddigi három év összes eseménye a szemem előtt . Mindig messze volt tőlem és most még távolabb van . Amikor a házhoz értem halkan kinyitottam az ajtót és felmentem a szobámba . Befeküdtem az ágyba és Germanon járt az eszem amikor kopogtam .
- Gyere - hívtam be az illetőt . German lépett be az ajtón én pedig szomorúan néztem rá . - Nem akarlak meghallgatni - suttogtam .
- Angie kérlek - nézett a szemembe .
- Nem . Én kérlek . Menj ki - intettem az ajtó felé de ő nem mozdult .
- Egy percet kérlek . - mondta halkan .
- Miért csinálod ezt velem ? - fakadtam ki - Nem veszed észre hogy mennyire fáj ? Játszol velem . Játszol az érzéseimmel . Elhiteted velem hogy szeretsz és utána rá kell döbbennem hogy nem - álltam fel az ágyról .
- Angie én nem - nem hagytam hogy befejezze a mondatát mert újra belefogtam a monológomba .
- Amikor jól vagyok mellettem vagy , de amikor valami baj van nem támogatsz . Bíztam benned , de tudod mit ? Hiba volt . Az egész hiba volt , és most mindennél fontosabb hogy elfelejtselek akkor is ha szívem hozzád húz . Most pedig kérlek menj ki .- mutattam az ajtóra .
- Én tényleg szeretlek - lépett közelebb de én megráztam a fejem .
- Dehogy szeretsz . Nem tennéd ezt ha szeretnél - suttogtam .
- Angie - próbálkozott de végül belátta hogy semmi esélye úgyhogy elfordult és elment . Elterültem az ágyamon és álomba zokogtam magam . Mondanom sem kell , rémes éjszakám volt . Reggel alig tudtam talpra állni és bevánszorogni a fürdőbe . Az agyamba milliónyi dolog kattogott ezért majdnem leestem a lépcsőn amikor reggelizni mentem .
- Angie - sikított Vilu .
- Megvagyok . Csak gondolkoztam - nyugtattam .
- Aludtál valamit az éjszaka ? - kérdezte miközbe leültem mellé .
- Nem . - mondtam .
- Mi a baj ? - nézett rám a nagy barna szemeivel .
- Semmi . - ráztam a fejem .
- Apával van valami ? - találgatott .
- Szakított velem . - ismertem be .
- Úgyis kibékültök - vígasztalt feleslegesen .
- Vilu ez már végleges - meredtem a tányéromra .
- Sajnálom - motyogta és szorosan megölelt . Miután befejeztük a reggelit indultunk a Studioba ahol Violetta a táncórájára sietett én pedig a tanáriba . Pablo ült bent egyedül és aggódva nézett rám .
- Igazad volt . Mindenben - suttogtam és leültem vele szembe .
- Nem értelek - rázta meg a fejét .
- Szakított . Akkor hagyott ott amikor a legnagyobb szükségem lett volna rá . - magyaráztam .
- German szakított veled ? - kérdezte és idegesen a hajába túrt én pedig bólintottam . - De miért ?
- Mert látta hogy Justin megcsókol . És ő nem hallgat meg amikor megmagyaráznám de nekem kötelességem meghallgatni őt - mondtam dühösen .
- Várj - állított le . - Justin megcsókolt ? - kérdezett vissza döbbenten .
- Igen - bólintottam .
- Jó reggelt - lépett be a tanáriba Justin mire én reflexből felálltam .
- Órám lesz - kaptam fel a cuccaimat és kimentem . Ő jött utánam és finoman visszahúzott . És itt jött a második probléma . German sétált be a Studioba .
- Kérlek engedj el - suttogtam Justinnak .
- Angie kérlek beszéljük meg - mondta a szemembe nézve .
- Légyszi máskor - fogtam könyörgőre ő pedig elengedett . - Köszönöm. - fordultam el és a termembe siettem .
- Angie - szólított meg valaki .
- Nem akarok veled beszélni - mondtam Germannak a termembe érve ő pedig követett .
- Nem kerülhetsz életed végéig - nézett a szemembe .
- De megpróbálhatom - vágtam rá . - Most pedig ha nem baj akkor szeretném megírni az új dalomat .
- Nézd beszélnünk kell - fogta meg a csuklóm .
- Nem kell . - ráztam a fejem és a földre szegesztem a tekintetem
- Fonos vagy nekem és nem akarlak elveszíteni - fürkészte az arcom én pedig a karomat néztem . Egy másodpercre láttam az órámat , de abban a pillanatban leesett hogy késésben vagyok . - Engedj el - téptem ki a szorításából a karom majd felkaptam a cuccom és kimentem a teremből .
- Ne menekülj el - szólt utánam German .
- Késésben vagyok - válaszoltam majd a Youmix stúdiójába indultam ahol Ludmilla , Vilu és Marotti várt . - Bocsi a késésért de volt egy kis probléma - mentettem magam .
- Legközelebb legyél pontos - mondta Marotti . - Ludmilla színpadra - utasította a lányt . Ekkor esett le hogy mit csinálok . Én nem akarok sztár lenni . Egyszerűen csak dalokat akarok írni . Nem kell semmi hírnév vagy reflektorfény .
- Marotti beszélhetünk ? - kérdeztem majd meg sem várva a válaszát arrébb húztam . - Én nem énekesnő vagyok .
- De mostmár igen - magyarázta .
- Nem . Csak dalokat szeretnék írni - mondtam .
- Ezeket a dalokat hallania kell a világnak . - válaszolt .
- Nem . Nézze ezek az én dalaim . Az én életemről - néztem rá . - Úgyhogy majd ha akarok valamit szólok - fordultam el és kimentem . Egy problémával kevesebb . A dalaim egyetlen embernek szólnak és senki másnak . És ez a szakma nem is nekem való . A Studioba visszafele folyamatosan German szavai kattogtam a fejembe .
Ne menekülj el . Nem kerülhetsz el életed végéig . - hallottam mindenfelől . És igaza volt . Nem menekülhetek előle . Nem menekülhetek a fájdalom elől sem , és a szerelem elől sem . De ha ennyire "fontos" vagyok neki akkor miért szakított velem . Miért nem úgy szeret ahogy én szeretem őt . Amint visszaértem újra szembe találtam vele magam .
- Most beszélhetünk ? - kérdezte és behúzott az egyik terembe .
- Nem mondtam hogy igen - forgattam a szemem .
- De nem hallottam nemet - érvelt .
- Akkor most elmondom hogy N-E-M - betűztem .
- Késő - mondta . - Csak egy dolgot szeretnék mondani . - nézett a szemembe .
- Egy percet kapsz - mondtam az órámra pillantva .
- Rendben - bólintott . - Bocsánatot akartam kérni .
- Miért ? - kérdeztem .
- Mert szakítottam veled , de kérlek értsd meg hogy láttam ahogy Justinnal csókolózol és - nem tudta befejezni mert félbeszakítottam .
- Elkéstél a bocsánatkéréssel . - mondtam halkan .
- Tudom . És azt is hogy soha nem fogsz megbocsátani nekem - hajtotta le a fejét .
- Igazad van . Nem fogok megbocsátani soha - emeltem ki a "soha" szót . - Tudod mit ? Ez az egész "együtt vagyunk" dolog egy álom volt . És igazából meg kéne köszönnöm hogy felébresztettél . - mondtam mélyen a szemébe nézve .
- Angie ne mondd ezt - suttogta de én elfordultam és kifelé indultam - Ne menj - szólt utánam .
- Egy jó indokot mondj hogy miért ne - néztem rá várakozóan .
- Szeretlek - mondta halkan én pedig gúnyosan elmosolyodtam .
- Már nem elég . - ráztam a fejem és a tanáriba mentem ahol Justin ült .
- Beszélhetünk ? - kérdezte én pedig leültem a vele szemben lévő székre .
- Igen - bólintottam .
- Nézd tudom hogy kit mondtam és csináltam tegnap de bocsánatot szeretnék kérni miatta - mondta .
- Nincs miért . - ráztam a fejem . - Örülök hogy őszintén elmondtad az érzéseidet . - mosolyogtam rá és odamentem hozzá megölelni .
- Remélem tudod hogy nem tudok rád csak barátként tekinteni - suttogta a hajamba .
- Tudom - bólintottam .
- De azért megpróbálom . Nem akarok problémát a barátoddal- motyogta én pedig elengedtem .
- Már nem a pasim - mondtam halkan .
- Sajnálom - nézett rám .
- Nincs mit - vettem fel a mappáimat majd egy puszit nyomtam az arcára . - Megyek órára .
- Rendben - bólintott . Az ajtón kilépve Germanba ütköztem , de kikerültem és mentem tovább . Ő úgy tett mintha nem is vett volna észre . Bementem a termembe és amíg a srácokra vártam leültögettem a zongora összes hangját . Majd elkezdtem játszani egy ismeretlen dallamot . És megint oda jutottam el hogy 20 perc múlva Everytime we touch címmel új dalom volt .

I still hear your voice, when you sleep next to me.
I still feel your touch in my dream.
Forgive me my weakness, but I don't know why
Without you it's hard to survive.

'Cause every time we touch, I get this feeling.
And every time we kiss, I swear I could fly.
Can't you feel my heart beat fast, I want this to last.
Need you by my side.
'Cause every time we touch, I feel the static.
And every time we kiss, I reach for the sky.
Can't you feel my heart beat slow...
I can't let you go.
Want you in my life.

Your arms are my castle, your heart is my sky.
They wipe away tears that I cry.
The good and the bad times, we've been through them all.
You make me rise when I fall.

'Cause every time we touch, I get this feeling.
And every time we kiss, I swear I could fly.
Can't you feel my heart beat fast, I want this to last.
Need you by my side.
'Cause every time we touch, I feel the static.
And every time we kiss, I reach for the sky.
Can't you feel my heart beat slow...
I can't let you go.
Want you in my life.

'Cause every time we touch, I get this feeling.
And every time we kiss, I swear I could fly.
Can't you feel my heart beat fast, I want this to last.
Need you by my side. (Ha van kedvetek hallgassátok meg én imádom és a lassú verziót mert az jobban illik ide :D)

Az óráim után a tanáriba siettem amikor hangok szűrődtek ki onnan . Szorosan a falhoz lapultam és hallgatóztam .
- Ne bántsd meg újra - mondta Justin .
- Ne mondd meg hogy mit tegyek - vágott vissza German .
- Figyelj utálom szomorúnak látni és neked most sikerült összetörnöd úgyhogy csak arra kérlek hogy kerüld el őt - mondta Justin nyugodt de mégis tekintélyes hangon .
- Hogy kerüljem el ha velem lakik ? És elmondom hogy szüksége van rám - válaszolt German . Jól gondoltam hogy rólam van szó .
- Én mindent megtudok neki adni amit te nem - mosolyodott el gúnyosan Justin .
- Tényleg ? Mégis az én barátnőm volt .
- Volt . Csak volt mert szakítottál vele .
- Visszafogom szerezni akármibe is kerül - halványan elmosolyodtam amikor ezt meghallottam .
- Akkor sok sikert mert én is harcolni fogok érte - vágta rá Justin .
- Majd ő eldönti hogy kit választ - mondta higgadtan German . Justin sóhajtott és egyenesen a szemembe nézett .
- Gyere be Angie . Látlak - mondta .

40.rész Évadzáró

Nem tudom mi történt . Az egyetlen amit éreztem hogy zuhanunk . Majd egy csapódást , de semmi robbanás . Furcsán pillantottam fel és néztem ki az ablakon . A föld alattunk maximum 50 méterre volt , de nem zuhantunk le . A gépre síri csend telepedett . Senki nem szólalt meg , majd valahol a repülőn egy kisbaba elkezdett sírni . Fel sem tűnt hogy még mindig German kezét szorongatom aki aggódva néz rám . Hirtelen felpattantam és a srácokhoz siettem .
- Mindenki rendbe van ? - kérdezte aggódva , és végül nyugodtan jöttem rá arra hogy csak megijedtek de semmi olyan nem történt amihez orvos kell .
- Angie mi volt ez az egész ? - kérdezte Cami .
- Nem tudom - vágtam rá motyogva . Hátramentem Pabloékhoz .
- Ti is jól vagytok ? - kérdeztem .
- Igen - válaszolt Pablo . Beto még mindig magaelé bámult , Justin pedig az ablakon nézett kifelé . Visszasiettem Germanhoz és leültem a helyemre .
- Jól vagy ? - fogta meg a kezem .
- Igen - válaszoltam . - Féltem hogy elveszítelek - ismertem be hirtelen .
- Én is . De soha nem fogsz elveszíteni , mert mi örökre együtt leszünk .- mosolygott . Én kis naiv el is hittem amit mondott . Nem tudhattam hogy a következő 24 óra eseményei után már nem fogja nekem ezt mondani . Sőt ....
- Szeretlek - csókoltam meg .  A repülőről úgy szálltunk le hogy mi soha többet nem ülünk fel egy gépre sem .
- Srácok - tapsolt Pablo a gyerekek pedig odakapták a fejüket . - Köszönöm hogy ilyen fantasztikus volt a koncert és a repülős jeleneten kívül szerintem minden nagyon jó volt , holnap találkozunk a Studioba - köszönt el . Megvártuk amíg Vilu is elbúcsúzik majd együtt indultunk haza . Olga már otthon várt minket egy hatalmas adag sütivel .
- Kicsikém - ölelte meg Vilut .
- Szia Olgi - köszönt Violetta .
- Sütöttem nektek sütiket - mutatott az asztal irányába .
- Jajj de cuki vagy - vigyorgott Vilu majd leült enni .
- Megyek kipakolok - indultam felfelé a bőröndömmel . German természetesen követett . Amint felértem mindent kidobáltam a táskámból az ágy közepére és elkezdtem összehajtogatni a tiszta ruhákat amikor csöngettek .
- Megyek - kiabáltam és lerohantam a lépcsőn . Amint kinyitottam az ajtót nem várt meglepetés fogadott .
- Szia Angie - vigyorgott rám Priscilla , mögötte Ludmilla állt - Lu csak Vilunál hagyott pár ruhát véletlenül .
- Violetta - szóltam neki - Keresnek . - ő azonnal kijött a konyhából de amint meglátta őket megtorpant .
- Sziasztok - erőltetett az arcára egy mosolyt . - Mit szeretnétek ?
- Csak pár ruháért - vigyorgott Priscilla .
- Gyertek csak - intett nekik Violetta majd ő és a nagyobbik szőkeség felmentek az emeletre .
- Ludmilla tényleg itt hagytál valamit ? - kérdeztem .
- Igen egy felsőt de nem ez a lényeg . Anya mindent megszerez amit akar és neked ez jelenleg nem jó - suttogta .
- Miért nem jó ? - húztam össze a szemöldökömet .
- Mert jelenleg German kell neki és hidd el minden áron el akar majd tőle szakítani . - magyarázta .
- És nekem mit kell csinálnom ? - érdeklődtem .
- Csak ne hagyd hogy kitúrjon a helyedről - vágta rá . Ekkor jött le az emeletről Priscilla , Vilu és German aki csatlakozott hozzájuk .
- Megvan minden ? - kérdeztem .
- Igen - válaszolt Vilu .
- Köszönjük - mosolygott Priscilla Germanra .
- Nincs mit - válaszolt mosolyogva .
- További szép estét - léptek ki az ajtón . Majd miután becsukták én leültem a kanapéra .
- Valaki nyírjon ki - suttogtam . German leült mellém és megfogta a kezem .
- Mi a baj szerelmem ? - kérdezte .
- Csak a szokásos - motyogtam .
- Tudod hogy nem kell rá féltékenynek lenned ugye ? - emelte fel az állam én pedig bólintottam . - Rendben - simogatta meg az arcom majd felállt . - Elmegyek fürdeni . - mosolygott rám . - Ha van kedved utána nézhetünk valami filmet - ajánlotta fel .
- Nem majd holnap nézünk . Én inkább aludnék . - utasítottam vissza kedvesen .
- Hé mi a baj ? - kérdezte majd visszaült mellém .
- Semmi . Fáradt vagyok - hazudtam .
- Nem hiszek neked - fogta meg a kezem . - Bízz bennem . Kérlek .
- Bízom benned - válaszoltam és szorosan megöleltem .
- Most mondd el hogy mi a baj - nézett a szemembe .
- Aggódom - ismertem be ő pedig furcsán nézett rám .
- Miért ? - kérdezte .
- Nem tudom , csak Justin mostanában olyan zárkózott és szomorú - mondtam halkan . German hihetetlenkedve bámulta a padlót .
- Te tényleg miatta aggódsz ? - értetlenkedett .
- Igen . Ő az egyik legjobb barátom - probáltam menteni magam . Sikertelenül .
- Oké . - bólintott lassan . - Megértem , de ugye neki is világos hogy az én barátnőm vagy ?
- Igen . Tud róla - bólintottam . German felállt és újra felfelé indult .
- Jó éjt - mondta majd becsukta maga mögött a szobaajtót .
- Neked is - mondtam halkan . Elővettem a telefonomat és venyomtam Justin számát . Ő pár másodperc múlva fel is vette .
- Szia Ang - szólt bele .
- Szia - válaszoltam .
- Miért hívtál ? - kérdezte . Hallottam a hangján hogy mosolyog .
- Nem tudom . Hallani akartam a hangod - mondtam egy halvány mosollyal az arcomon .
- Ó szóval rám gondolsz - nevetett .
- Közel sem ezt mondtam - vágtam rá nevetve .
- Egyszer úgyis ki kell mondanod Ang - mondta .
- De nem fogom - vigyorogtam .
- Dehogy nem . Te csak azt hiszed .
- Fogadunk ? - ajánlottam fel .
- Nem mert úgyis igazam van - utasított vissza .
- Szeretnéd - vágtam rá majd felmentem a szobámba ahol magamra csuktam az ajtót és elterültem az ágyon .
- Szóval ott tartottunk hogy hallani akartad a hangom - tért a tárgyra .
- Öhm .. Igen - bólintottam .
- És miért akartad az én kivételes hangomat hallani ? - kérdezte én pedig elnevettem magam .
- Nagyon vicces de figyelj- mondtam komolyabban- Láttam hogy szomorú voltál miután elmondtam hogy kibékültünk Germannal . - néztem magam elé .
- Szerintem ezt nem telefonon kéne megbeszélnünk - válaszolt komolyan .
- Este tízkor már nem mehetek át hozzád - forgattam a szemem .
- Akkor mit szólnál ha holnap beszélnénk ? - ajánlotta fel én pedig bólintottam . - Órák után a parkban jó ? - kérdezte .
- Igen - egyeztem bele .
- Akkor ott találkozunk - búcsúzott majd letette . Én amennyi eszem volt belementem a találkozóba , de akkor még nem tudtam hogy negatív események lavináját indítom el ezzel . Bementem a fürdőbe , és gyorsan lezuhanyoztam majd felvettem a kedvenc , szivecskés pizsim . Amikor mentem vissza a szobámba egy pillanatra megálltam German ajtója előtt , de végül nem kopogtam be . Elterülve az ágyamon az ölembe emeltem a gitáromat és halkan elkezdtem pengetni a Habla si puedest . Megnyugtatott a zene , mint mindig . De hirtelen nyílt az ajtó és Vilu lépett be , majd velem együtt kezdett énekelni .
- Csak fele annyira lennék tehetséges mint te - mosolygott rám Vilu kiután befejeztük .
- Nem is igaz . Már vagy háromszor ügyesebb vagy mint én - mondtam nevetve .
- Összevesztetek apával ? - kerdezte hirtelen .
- Nem . Most nem - ráztam a fejem .
- Angie őszintén ezt nem nagyon tudom elhinni - mondta .
- Pedig igaz . Tényleg - győzködtem .

- Inkább beszélgessünk valamiről 
- Na jó - adta meg magát - Csak elköszönni jöttem . - nyomott egy puszit az arcomra .
- Szép álmokat - szóltam utána mielőtt kiment volna az ajtón . Pár perc forgolódás után végül elaludtam de reggel mégis úgy ébredtem mint egy zombi . Bevánszorogtam a fürdőbe , lefürödtem , megcsináltam a hajam és felraktam egy halvány sminket . Lementem reggelizni ahol German ült . Őt egy puszival köszöntöttem majd leültem a helyemre .
- Jó reggelt - mosolyogtam rá .
- Jó reggelt - nézett rám ő is mosolyogva . - Örülök hogy végre mosolyogsz .
- Szeretek mosolyogni - vágtam rá . Miután megreggeliztünk a Studioba siettünk mert Pablo gyűlést hívott össze a turnéval kapcsolatban . És újabb unalmas két óra vette kezdetét , de megcsörrent a telefonom . A kijelzőn Marotti neve szerepelt ezért bocsánatot kértem Pabloéktól és kimentem .
- Igen Marotti ? - vettem fel .
- Miért nem hívtál fel ? - kérdezte azonnal .
- Mert csak tegnap értünk haza - magyaráztam ő pedig sóhajtott .
- Na figyelj - kezdett gondolkozni . - Az van hogy én ma érek vissza Buenos Airesbe szóval holnap neked el kell jönnöd egy meghallgatásra - mondta .
- Marotti biztos hogy maga engem akar ? - kérdeztem zavartan .
- Igen , de melléd még jön Vilu és Ludmilla is szóval a YouMix-nek jó éve lesz - tervezgetett .
- Rendben . - sóhajtottam - Mikorra menjek ?
- Hmm ... Olyan tíz , tizenegy óra felé - mondta én pedig bólintottam .
- Rendben . A YouMix stúdiójába ?- kérdeztem .
- Igen . Hova máshova ? - fújtatott . - De én megyek is mert indul a gépem .- tette le a telefont . Visszamentem a tanáriba és leültem a helyemre . German hirteken elém tolt egy cetlit amin egy kérdés állt .

Ki volt ?

Elmosolyodtam és ráfirkantottam Marotti nevét . Ő bólintott és valamit leírt amit elém rakott .

Mit akart ? - kérdőn nézett rám .

Majd szünetben elmondom - írtam majd visszaadtam neki . Aprót biccentve jelezte hogy rendben . A megbeszélés után órára akartam menni amikor valaki visszahúzott .
- Elmondod ? - kérdezte German .
- Igen - mosolyogtam rá - Csak annyi hogy holnap 10 és 11 között kéne mennem meghallgatásra . - mondtam .
- És te tényleg ezt szeretnés csinálni ? - kérdezte .
- Igen . Ez az életem de miért ? - furcsállva néztem rá .
- Mert nem akarlak elveszíteni - ismerte be .
- Nem fogsz - fogtam meg a kezét .
- Nem akarom mégegyszer ugyanazt átélni mint Mariával . Nem bírnám ki - nézett a szemembe .
- Figyelj . Nem fog ugyanaz újra megtörténni . Ígérem - kulcsoltam rá az ujjaim az övéire majd finoman megcsókoltam .
- Szeretlek - nézett a szemembe mélyen .
- Én is szeretlek . - öleltem meg és a vállába fúrtam a fejem . Ő finoman megsimogatta a hátamat majd egy puszit nyomott a homlokomra .
- Menned kell órára , nem ? - suttogta a hajamba .
- De - mondtam halkan majd elengedtem - Otthon találkozunk . - mosolyogtam rá majd elfordultam de ő a csuklómnál fogva visszarántott és az ajkait az enyémre tapasztotta . Rövid de mégis végtelennek tűnő csók volt . German keze a derekamon pihent én pedig a nyakára tettem az egyik kezem . Nem tudtam , de éreztem belül hogy valami ettől a perctől megváltozik . A probléma csak az volt hogy valakimolyat veszítettem el aki a legfontosabb volt nekem . Miután elengedtük egymást én órára mentem , ő pedig szerintem haza . A srácok már bent vártak ezért gyorsan bele is kezdtem . Miután végeztem az aznapi tanítással a parkba indultam Justinhoz . Amint odaértem meg is láttam . Egy padon ült és nézett maga elé . Odasiettem hozzá és hátulról befogtam a szemét .
- Na ki vagyok ? - kérdeztem nevetve .
- Angie - vágta rá mosolyogva majd felállt . - Örülök hogy eljöttél .
- Megbeszéltük , nem ? És én itt is vagyok - nyomtam egy puszit az arcára . - De most térjünk a lényegre .
- Tudni akartad hogy miért voltam olyan . - mondta halkan .
- Igen . - bólintottam .
- Szóval - fújta ki a levegőt . - Nem tudom mennyire emlékszel de a gimiben egyszer mondtam olyat hogy szeretlek - idézte fel én pedig hatalmas gombóccal a torkomban bólintottam . - Az az igazság hogy amióta megláttalak újra azóta megint azt érzem hogy szerelmes vagyok - sóhajtott . Magamba imádkoztam azért hogy ne legyen igaz amit most mond és csak képzeljem az egészet de nem . Mert valóság volt . - Tudom , hogy neked barátod van aki legszívesebben megölne de nem tudom tovább magamban tartani . - lépett közelebb . - Szeretlek Angie . Nagyon szeretlek - nézett a szemembe . Nem próbáltam megszólalni , csak álltam ott és Justin szemét bámultam . Ő hirtelen megfogta a derekam és magához húzva finoman megcsókolt .

- Justin kérlek ne csináld ezt - suttogtam miután szétváltunk .

- Sajnálom de ezt muszáj volt - sütötte le a szemét . 

- Én mást szeretek - mondtam ki .

- Csak gondold át . Értem - fogta meg a kezem . 

- Nézd .. én nem tehetem ezt - mondtam halkan majd elfordultam és elmentem . Otthon hangosan becsapva magam mögött az ajtót indultam felefelé . A szobámba siettem de itt ért a második meglepetés . German ült az ágyamon és dühösen nézett rám .

- Baj van ? - kérdeztem miután leraktam a táskám .  

- Elegem van Angie - állt fel . Összezavarodva néztem rá .

- Nem értelek - ráztam a fejem .

- Elegem van - tagolta - Elég volt . Nem bírom tovább . 

- Mit ? Mi történt ? - léptem közelebb . Ő pedig gúnyosan elmosolyodott .

- Mit tennél ha tegyük fel látnád a pasidat egy másik nővel csókolózni ? - kerdezte cinikusan . Ebben a pillanatban leesett minden . 

- Ugye ne láttad ? - rémültem meg .

- De , láttam . - mondta keményen . 

- Ő csókolt meg engem , és én most nem csináltam semmit - mentettem magam reménytelenül . 

- Gondolom . Te soha nem csinálsz semmit . Csak vonzzod a bajt - forgatta a szemét . 

- Kérlek . Hallgass meg - suttogtam . 

- Már eleget hallottam és láttam - nézett a szemembe . 

- Csak egy esélyt kérek - suttogtam . 

- Nem Angie . - rázta meg a fejét . - Szeretném ha szakítanánk .