Végre újra hazamehetek Párisból . Annyira várom hogy végre láthassam Vilut , Pablo , a srácokat és ..... Germant . Életem értelmeit . Emlékszem amikor a konyhában a pulthoz nyomva először megcsókolt . Annak a napnak minden apró részletére emlékszem . Vagy amikor kiderült hogy ki is vagyok igazából . De tökéletese emlékszem Esmeraldara , Jackiere és Heremiasra ami még mindig fáj . De az jobban hiányzik az az ő ölelése . Rá és Vilura mindennél jobban vágyom . Amint leszálltam a repülőről beültem egy kávézóba . Vajon German is így vár rám ahogy én rá ?
German szemszöge
- Ki kellett volna mennem érte - idegeskedtem .
- Angie már nagy lány . Egyedül is hazatalál . - mondta higgadtan Ramallo . - De ilyen amikor valaki szerelmes - mosolygott magában .
- Ezt meg sem hallottam - néztem rá . Igen talán egy kicsit még szerelmes vagyok Angiebe . Ő a lányom nagynénje . Aki gyönyörű , kedves és nagyon aranyos . Na jó . Még mindig szeretem . - Mi van ha nem örül majd a bulinak ?
- Örülni fog neki . Nyugodjon már le German - mondta Olga aki most lépett be a szobába .
- Mi van ha már van valakije ? - csúszott ki a számon az amitől a legjobban féltem.
- És maga mondja hogy nem szereti - nézett rám gúnyosan Ramallo .
- Ki fogom rúgni - fenyegettem . Ekkor lejött Vilu .
- A vendégeket hányra hívtad ? - kérdezte .
- Kb két perc múlva jönnek - néztem az órámra . Ekkor csöngettek . Violetta rohant az ajtóhoz . Nagyon reméltem hogy Angie az . De nem . A srácok voltak a Studioból . Meg a tanárok . Tátott szájjal bámulták a díszítést .
- Ez gyönyörű - mondta Camila .
- Igyekeztünk - mosolygott Vilu . - Gyertek beljebb - mondta .
Angie szemszöge
Már csak egy perc . Mindjárt otthon vagyok . Olyan régóta várok erre . Megálltam a ház kapuja előtt és becsöngettem .
- Gyere - szólt ki Olga a kaputelefonból . - De nézz már ki légyszi hogy Angie kisasszony nem jön-e - mondta mire elmosolyodtam .
- Én vagyok az Olga - válaszoltam mire ő elkezdett sikítozni . Én besétáltam a házba . Az ajtó nyitva állt . Ez furcsa volt mivel German mindig bezárja . Bekopogtam . Fél perc múlva Vilu ugrott a nyakamba .
- Angie , Angie visszajöttél - lelkendezett .
- Szia Vilu - mondtam majd újra megöleltem . Valami furcsa volt . Az egész ház ki volt díszítve . German sehol sem Ramallo sem Olga. - Hol vannak a többiek ? - kérdeztem .
- Meglepetés - ugrott elő a Studio szinte összes diákja .
- Úristen - mondtam és elkezdtem könnyezni a boldogságtól . Mindenki egyesével megölelt .
- El sem hiszem hogy itt vagy - ölelt meg még szorosabban Pablo . De már nem figyeltem rá mert közvetlenül Pablo mögött German állt . Nem változott semmit . Még mindig annyira helyes mint volt . Pablo észrevette hogy van valami ezért elengedett és megpuszilt . - Megyek élvezem a bulit . Addig neked úgy is beszélned kell valakivel - mondta és elment .
- Angie - nézett rám German azokkal a gyönyörű , barna szemeivel .
- German - néztem én is rá .
- Örülök hogy visszajött - mosolygott rám . - Ha mindenkivel beszélt pár szót keressen meg mert szeretnék mondani valamit .
- Rendben - bólintottam . German elment de jöttek helyette a srácok .
- El sem hiszed mennyire hiányoztál Angie - ölelt meg Francesca .
- Ti is nekem srácok . - mosolyogtam rájuk .
- Ugye többet bem mész el ? - kérdezte Cami .
- Nem tervezem - mosolyogtam . Erre ők újra megöleltek . Mikor mindenkivel beszélgettem az italos pulthoz mentem ahol German állt .
- Beszélni akart velem - néztem rá .
- Öhm igen - bizonytalankodott .
- Na mi az csak nem zavarba jött ? - vigyorogtam .
- Nem - jelentette ki - Két dolog - kezdett bele - azt szeretném ha vállalná Vilu tanítását - mondta .
- Rendben . Vállalom . - mosolyocgtam rá mire ő is rám mosolygott .
- Szeretném ha visszaköltözne - monda German .
- Rendben - mondtam újra .
- És valami fontosabb . Angie én tudom hogy ez az egész Heremiasos dolog nagyon rossz ötlet volt . Szeretnék bocsánatot kérni amiért ennyire megbántottam - mondta és elkezdte a földet nézni . Na erre mit mondjak ? Valamit mondanom kell .
- Meg van bocsátva - mondtam
- Örülök - mosolyodott el halványan . Myjd közelebb lépett hozzám és szorosan megölelt . Annyira hiányzott már ez az érzés .
