40.rész Évadzáró

Nem tudom mi történt . Az egyetlen amit éreztem hogy zuhanunk . Majd egy csapódást , de semmi robbanás . Furcsán pillantottam fel és néztem ki az ablakon . A föld alattunk maximum 50 méterre volt , de nem zuhantunk le . A gépre síri csend telepedett . Senki nem szólalt meg , majd valahol a repülőn egy kisbaba elkezdett sírni . Fel sem tűnt hogy még mindig German kezét szorongatom aki aggódva néz rám . Hirtelen felpattantam és a srácokhoz siettem .
- Mindenki rendbe van ? - kérdezte aggódva , és végül nyugodtan jöttem rá arra hogy csak megijedtek de semmi olyan nem történt amihez orvos kell .
- Angie mi volt ez az egész ? - kérdezte Cami .
- Nem tudom - vágtam rá motyogva . Hátramentem Pabloékhoz .
- Ti is jól vagytok ? - kérdeztem .
- Igen - válaszolt Pablo . Beto még mindig magaelé bámult , Justin pedig az ablakon nézett kifelé . Visszasiettem Germanhoz és leültem a helyemre .
- Jól vagy ? - fogta meg a kezem .
- Igen - válaszoltam . - Féltem hogy elveszítelek - ismertem be hirtelen .
- Én is . De soha nem fogsz elveszíteni , mert mi örökre együtt leszünk .- mosolygott . Én kis naiv el is hittem amit mondott . Nem tudhattam hogy a következő 24 óra eseményei után már nem fogja nekem ezt mondani . Sőt ....
- Szeretlek - csókoltam meg .  A repülőről úgy szálltunk le hogy mi soha többet nem ülünk fel egy gépre sem .
- Srácok - tapsolt Pablo a gyerekek pedig odakapták a fejüket . - Köszönöm hogy ilyen fantasztikus volt a koncert és a repülős jeleneten kívül szerintem minden nagyon jó volt , holnap találkozunk a Studioba - köszönt el . Megvártuk amíg Vilu is elbúcsúzik majd együtt indultunk haza . Olga már otthon várt minket egy hatalmas adag sütivel .
- Kicsikém - ölelte meg Vilut .
- Szia Olgi - köszönt Violetta .
- Sütöttem nektek sütiket - mutatott az asztal irányába .
- Jajj de cuki vagy - vigyorgott Vilu majd leült enni .
- Megyek kipakolok - indultam felfelé a bőröndömmel . German természetesen követett . Amint felértem mindent kidobáltam a táskámból az ágy közepére és elkezdtem összehajtogatni a tiszta ruhákat amikor csöngettek .
- Megyek - kiabáltam és lerohantam a lépcsőn . Amint kinyitottam az ajtót nem várt meglepetés fogadott .
- Szia Angie - vigyorgott rám Priscilla , mögötte Ludmilla állt - Lu csak Vilunál hagyott pár ruhát véletlenül .
- Violetta - szóltam neki - Keresnek . - ő azonnal kijött a konyhából de amint meglátta őket megtorpant .
- Sziasztok - erőltetett az arcára egy mosolyt . - Mit szeretnétek ?
- Csak pár ruháért - vigyorgott Priscilla .
- Gyertek csak - intett nekik Violetta majd ő és a nagyobbik szőkeség felmentek az emeletre .
- Ludmilla tényleg itt hagytál valamit ? - kérdeztem .
- Igen egy felsőt de nem ez a lényeg . Anya mindent megszerez amit akar és neked ez jelenleg nem jó - suttogta .
- Miért nem jó ? - húztam össze a szemöldökömet .
- Mert jelenleg German kell neki és hidd el minden áron el akar majd tőle szakítani . - magyarázta .
- És nekem mit kell csinálnom ? - érdeklődtem .
- Csak ne hagyd hogy kitúrjon a helyedről - vágta rá . Ekkor jött le az emeletről Priscilla , Vilu és German aki csatlakozott hozzájuk .
- Megvan minden ? - kérdeztem .
- Igen - válaszolt Vilu .
- Köszönjük - mosolygott Priscilla Germanra .
- Nincs mit - válaszolt mosolyogva .
- További szép estét - léptek ki az ajtón . Majd miután becsukták én leültem a kanapéra .
- Valaki nyírjon ki - suttogtam . German leült mellém és megfogta a kezem .
- Mi a baj szerelmem ? - kérdezte .
- Csak a szokásos - motyogtam .
- Tudod hogy nem kell rá féltékenynek lenned ugye ? - emelte fel az állam én pedig bólintottam . - Rendben - simogatta meg az arcom majd felállt . - Elmegyek fürdeni . - mosolygott rám . - Ha van kedved utána nézhetünk valami filmet - ajánlotta fel .
- Nem majd holnap nézünk . Én inkább aludnék . - utasítottam vissza kedvesen .
- Hé mi a baj ? - kérdezte majd visszaült mellém .
- Semmi . Fáradt vagyok - hazudtam .
- Nem hiszek neked - fogta meg a kezem . - Bízz bennem . Kérlek .
- Bízom benned - válaszoltam és szorosan megöleltem .
- Most mondd el hogy mi a baj - nézett a szemembe .
- Aggódom - ismertem be ő pedig furcsán nézett rám .
- Miért ? - kérdezte .
- Nem tudom , csak Justin mostanában olyan zárkózott és szomorú - mondtam halkan . German hihetetlenkedve bámulta a padlót .
- Te tényleg miatta aggódsz ? - értetlenkedett .
- Igen . Ő az egyik legjobb barátom - probáltam menteni magam . Sikertelenül .
- Oké . - bólintott lassan . - Megértem , de ugye neki is világos hogy az én barátnőm vagy ?
- Igen . Tud róla - bólintottam . German felállt és újra felfelé indult .
- Jó éjt - mondta majd becsukta maga mögött a szobaajtót .
- Neked is - mondtam halkan . Elővettem a telefonomat és venyomtam Justin számát . Ő pár másodperc múlva fel is vette .
- Szia Ang - szólt bele .
- Szia - válaszoltam .
- Miért hívtál ? - kérdezte . Hallottam a hangján hogy mosolyog .
- Nem tudom . Hallani akartam a hangod - mondtam egy halvány mosollyal az arcomon .
- Ó szóval rám gondolsz - nevetett .
- Közel sem ezt mondtam - vágtam rá nevetve .
- Egyszer úgyis ki kell mondanod Ang - mondta .
- De nem fogom - vigyorogtam .
- Dehogy nem . Te csak azt hiszed .
- Fogadunk ? - ajánlottam fel .
- Nem mert úgyis igazam van - utasított vissza .
- Szeretnéd - vágtam rá majd felmentem a szobámba ahol magamra csuktam az ajtót és elterültem az ágyon .
- Szóval ott tartottunk hogy hallani akartad a hangom - tért a tárgyra .
- Öhm .. Igen - bólintottam .
- És miért akartad az én kivételes hangomat hallani ? - kérdezte én pedig elnevettem magam .
- Nagyon vicces de figyelj- mondtam komolyabban- Láttam hogy szomorú voltál miután elmondtam hogy kibékültünk Germannal . - néztem magam elé .
- Szerintem ezt nem telefonon kéne megbeszélnünk - válaszolt komolyan .
- Este tízkor már nem mehetek át hozzád - forgattam a szemem .
- Akkor mit szólnál ha holnap beszélnénk ? - ajánlotta fel én pedig bólintottam . - Órák után a parkban jó ? - kérdezte .
- Igen - egyeztem bele .
- Akkor ott találkozunk - búcsúzott majd letette . Én amennyi eszem volt belementem a találkozóba , de akkor még nem tudtam hogy negatív események lavináját indítom el ezzel . Bementem a fürdőbe , és gyorsan lezuhanyoztam majd felvettem a kedvenc , szivecskés pizsim . Amikor mentem vissza a szobámba egy pillanatra megálltam German ajtója előtt , de végül nem kopogtam be . Elterülve az ágyamon az ölembe emeltem a gitáromat és halkan elkezdtem pengetni a Habla si puedest . Megnyugtatott a zene , mint mindig . De hirtelen nyílt az ajtó és Vilu lépett be , majd velem együtt kezdett énekelni .
- Csak fele annyira lennék tehetséges mint te - mosolygott rám Vilu kiután befejeztük .
- Nem is igaz . Már vagy háromszor ügyesebb vagy mint én - mondtam nevetve .
- Összevesztetek apával ? - kerdezte hirtelen .
- Nem . Most nem - ráztam a fejem .
- Angie őszintén ezt nem nagyon tudom elhinni - mondta .
- Pedig igaz . Tényleg - győzködtem .

- Inkább beszélgessünk valamiről 
- Na jó - adta meg magát - Csak elköszönni jöttem . - nyomott egy puszit az arcomra .
- Szép álmokat - szóltam utána mielőtt kiment volna az ajtón . Pár perc forgolódás után végül elaludtam de reggel mégis úgy ébredtem mint egy zombi . Bevánszorogtam a fürdőbe , lefürödtem , megcsináltam a hajam és felraktam egy halvány sminket . Lementem reggelizni ahol German ült . Őt egy puszival köszöntöttem majd leültem a helyemre .
- Jó reggelt - mosolyogtam rá .
- Jó reggelt - nézett rám ő is mosolyogva . - Örülök hogy végre mosolyogsz .
- Szeretek mosolyogni - vágtam rá . Miután megreggeliztünk a Studioba siettünk mert Pablo gyűlést hívott össze a turnéval kapcsolatban . És újabb unalmas két óra vette kezdetét , de megcsörrent a telefonom . A kijelzőn Marotti neve szerepelt ezért bocsánatot kértem Pabloéktól és kimentem .
- Igen Marotti ? - vettem fel .
- Miért nem hívtál fel ? - kérdezte azonnal .
- Mert csak tegnap értünk haza - magyaráztam ő pedig sóhajtott .
- Na figyelj - kezdett gondolkozni . - Az van hogy én ma érek vissza Buenos Airesbe szóval holnap neked el kell jönnöd egy meghallgatásra - mondta .
- Marotti biztos hogy maga engem akar ? - kérdeztem zavartan .
- Igen , de melléd még jön Vilu és Ludmilla is szóval a YouMix-nek jó éve lesz - tervezgetett .
- Rendben . - sóhajtottam - Mikorra menjek ?
- Hmm ... Olyan tíz , tizenegy óra felé - mondta én pedig bólintottam .
- Rendben . A YouMix stúdiójába ?- kérdeztem .
- Igen . Hova máshova ? - fújtatott . - De én megyek is mert indul a gépem .- tette le a telefont . Visszamentem a tanáriba és leültem a helyemre . German hirteken elém tolt egy cetlit amin egy kérdés állt .

Ki volt ?

Elmosolyodtam és ráfirkantottam Marotti nevét . Ő bólintott és valamit leírt amit elém rakott .

Mit akart ? - kérdőn nézett rám .

Majd szünetben elmondom - írtam majd visszaadtam neki . Aprót biccentve jelezte hogy rendben . A megbeszélés után órára akartam menni amikor valaki visszahúzott .
- Elmondod ? - kérdezte German .
- Igen - mosolyogtam rá - Csak annyi hogy holnap 10 és 11 között kéne mennem meghallgatásra . - mondtam .
- És te tényleg ezt szeretnés csinálni ? - kérdezte .
- Igen . Ez az életem de miért ? - furcsállva néztem rá .
- Mert nem akarlak elveszíteni - ismerte be .
- Nem fogsz - fogtam meg a kezét .
- Nem akarom mégegyszer ugyanazt átélni mint Mariával . Nem bírnám ki - nézett a szemembe .
- Figyelj . Nem fog ugyanaz újra megtörténni . Ígérem - kulcsoltam rá az ujjaim az övéire majd finoman megcsókoltam .
- Szeretlek - nézett a szemembe mélyen .
- Én is szeretlek . - öleltem meg és a vállába fúrtam a fejem . Ő finoman megsimogatta a hátamat majd egy puszit nyomott a homlokomra .
- Menned kell órára , nem ? - suttogta a hajamba .
- De - mondtam halkan majd elengedtem - Otthon találkozunk . - mosolyogtam rá majd elfordultam de ő a csuklómnál fogva visszarántott és az ajkait az enyémre tapasztotta . Rövid de mégis végtelennek tűnő csók volt . German keze a derekamon pihent én pedig a nyakára tettem az egyik kezem . Nem tudtam , de éreztem belül hogy valami ettől a perctől megváltozik . A probléma csak az volt hogy valakimolyat veszítettem el aki a legfontosabb volt nekem . Miután elengedtük egymást én órára mentem , ő pedig szerintem haza . A srácok már bent vártak ezért gyorsan bele is kezdtem . Miután végeztem az aznapi tanítással a parkba indultam Justinhoz . Amint odaértem meg is láttam . Egy padon ült és nézett maga elé . Odasiettem hozzá és hátulról befogtam a szemét .
- Na ki vagyok ? - kérdeztem nevetve .
- Angie - vágta rá mosolyogva majd felállt . - Örülök hogy eljöttél .
- Megbeszéltük , nem ? És én itt is vagyok - nyomtam egy puszit az arcára . - De most térjünk a lényegre .
- Tudni akartad hogy miért voltam olyan . - mondta halkan .
- Igen . - bólintottam .
- Szóval - fújta ki a levegőt . - Nem tudom mennyire emlékszel de a gimiben egyszer mondtam olyat hogy szeretlek - idézte fel én pedig hatalmas gombóccal a torkomban bólintottam . - Az az igazság hogy amióta megláttalak újra azóta megint azt érzem hogy szerelmes vagyok - sóhajtott . Magamba imádkoztam azért hogy ne legyen igaz amit most mond és csak képzeljem az egészet de nem . Mert valóság volt . - Tudom , hogy neked barátod van aki legszívesebben megölne de nem tudom tovább magamban tartani . - lépett közelebb . - Szeretlek Angie . Nagyon szeretlek - nézett a szemembe . Nem próbáltam megszólalni , csak álltam ott és Justin szemét bámultam . Ő hirtelen megfogta a derekam és magához húzva finoman megcsókolt .

- Justin kérlek ne csináld ezt - suttogtam miután szétváltunk .

- Sajnálom de ezt muszáj volt - sütötte le a szemét . 

- Én mást szeretek - mondtam ki .

- Csak gondold át . Értem - fogta meg a kezem . 

- Nézd .. én nem tehetem ezt - mondtam halkan majd elfordultam és elmentem . Otthon hangosan becsapva magam mögött az ajtót indultam felefelé . A szobámba siettem de itt ért a második meglepetés . German ült az ágyamon és dühösen nézett rám .

- Baj van ? - kérdeztem miután leraktam a táskám .  

- Elegem van Angie - állt fel . Összezavarodva néztem rá .

- Nem értelek - ráztam a fejem .

- Elegem van - tagolta - Elég volt . Nem bírom tovább . 

- Mit ? Mi történt ? - léptem közelebb . Ő pedig gúnyosan elmosolyodott .

- Mit tennél ha tegyük fel látnád a pasidat egy másik nővel csókolózni ? - kerdezte cinikusan . Ebben a pillanatban leesett minden . 

- Ugye ne láttad ? - rémültem meg .

- De , láttam . - mondta keményen . 

- Ő csókolt meg engem , és én most nem csináltam semmit - mentettem magam reménytelenül . 

- Gondolom . Te soha nem csinálsz semmit . Csak vonzzod a bajt - forgatta a szemét . 

- Kérlek . Hallgass meg - suttogtam . 

- Már eleget hallottam és láttam - nézett a szemembe . 

- Csak egy esélyt kérek - suttogtam . 

- Nem Angie . - rázta meg a fejét . - Szeretném ha szakítanánk .