Strony

2015. július 16., csütörtök

22.rész

- Angie ? -nézett rám Pablo gúnyosan . - Nem mondasz semmit ?
- Megmagyarázhatom ? - kérdeztem .
- Csak nyugodtan - mosolygott gúnyosan .
- Én el akartam mondani . De nem tudtam . - kezdtem de Pablo félbeszakított .
- Várj . Ennyi elég - nézett rám . - Csak folytassátok. -mondta és kiment.
- Most mit csináljak ?- kérdeztem Germantól .
- Először is nyugodj meg . - válaszolt de láttam a szemében hogy ő is ideges . Én a karja közé bújtam és a vállába fúrtam a fejem . - Semmi baj nem lesz - suttogta German a hajamba .
- Nem fog megbocsátani - mondtam és elkezdtem sírni . German a hajamat simogatta és nyugtatott .
- Meg fog neked bocsátani . Biztos vagyok benne - emelte fel az állam .
- Nem vagyok benne biztos - néztem a szemébe .
- De . Bízz bennem rendben ? - mondta German .
- Rendben - válaszoltam és újra hozzábújtam . Mikor kisírtam magam és éppen indultunk volna amikor belépett Jade . Na pont ő hiányzott .
- Jajj mi a baj Angie ? - kérdezte vigyorogva.
- Jade ! Nem tudnád egyszer az életben békénhagyni Angiet ? - kérdezte German.
- De édes ! Itt a hősszerelmes - nevetett Jade gúnyosan .
- Jade miért nem találsz végre valaki mást magadnak és hagysz békén minket ? - kérdeztem .
- Angie hagyd - simogatott meg German mire én bólintottam .
- Megyünk ? - néztem a szemébe .
- Igen . - mondta German . Felvette a cuccainkat és elindultunk . Imádok vele lenni . Egyszerűen varázslatos érzés . Hazamentünk és bementünk a szobámba.
- Jobban vagy szerelmem ? - kérdezte .
- Igen de Pablot örökre elvesztettem - suttogtam . German csak átölelt és megpuszilt .
- Minden rendben lesz - mondta . - Itt vagyok bármire is van szükséged- suttogta a hajamba .
- Tudom és köszönöm . - mondtam .
- Szeretlek - suttogta .
- Én jobban - vágtam rá . A nap további részében Pablot próbáltam elérni . Sikertelenül .
- Vedd fel . Kérlek vedd fel - könyörögtem a telefonnak . És igeen ! Pablo felvette .
- Angie nem érek rá kérlek ne hívj percenként - szólt bele gorombán .
- Gyere a parkba ha tudsz kérlek tíz perc múlva - mondtam .
- Rendben - sóhajtott és lerakta . Gyorsan átöltöztem mert kint nagyon meleg volt és megcsináltam a hajam .
- Hova mész ? - kérdezte German . Eddig fel sem tűnt hogy az ajtóból figyel .
- Beszélek Pabloval - válaszoltam .
- Rendben . Hidd el hogy jobban szeret mint hinnéd és meg fog bocsátani - mosolygott .
- De azért nem vagy féltékeny , ugye ? - néztem a szemébe .
- Nem . Nem vagyok - mosolygott .
- Akkor jó mert én csak téged szeretlek - mondtam és egy puszit nyomtam az arcára . - Kb 1 óra múlva jövök .
- Rendben - mosolygott . A parkban Pablora 3 percet kellett várnom .
- Mit szeretnél ? - kérdezte türelmetlenül amikor megérkezett .
- Bocsánat . Én tényleg sajnálom hogy nem mondtam el . Anmyira új ami köztünk van hogy nem akartuk elmondani senkinek de ez hiba volt- mondtam szomorúan .
- Angie figyelj - kezdte - nem mondom hogy nem haragszom de meg tudlak érteni . Amiket mondtam Germanról az azt váltotta ki belőled hogy félsz attól hogy mit fogok mondani a kapcsolatotokról. - mondta .- Én kívanom hogy legyetel boldogok - mosolygott rám és megölelt .
- Nagyon szeretlek - mondtam .
- Én is téged - mosolygott .  - És mióta vagytok együtt ?
- Két hete - mondtam .
- Gondoltam - mondta .
- Honnan ? - néztem rá értetlenül .
- Azóta van az hogy nem veszekedtek és ha a tanáriban vagytok állandóan keresitek egymás tekintetét - magyarázta .
- Ennyire feltűnő volt ?
- Nagyon feltűnő - vágta rá .
- Jackievel minden rendben ? - kérdeztem hirtelen .
- Igen . Bár ez az esküvő megrendezés dolog nem a mi asztalunk . - mondta .
- Ennyire fárasztó ? - kérdeztem .
- Nagyon fárasztó . Éjfélig ülni és aláírogatni a meghívókat . A legjobb program - mondta irónikusan .
- Nem akartok ma velünk vacsorázni ? - jutott hirtelen az eszembe .
- De . Hányra menjük ? - kérdezte .
- Nyolcra . - gondolkoztam .
- Rendben . Ott leszünk - mosolygott majd megpuszilta az arcom .- Akkor este . - mondta és elment . Én hazamentem Germanhoz .
- Szia - köszöntem és megcsókoltam .
- Szia . Kibékültetek ? - kérdezte .
- Igen és meghívtam őkst vacsorázni . Nem baj ? - néztem rá .
- Persze hogy nem - mondta és megcsókolt .

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése