Strony

2015. június 28., vasárnap

17.rész

- Hát nem édesek ? - szólalt meg mögöttünk Violetta .
- De nagyon - mondta Ramallo . Én halványan elmosolyodtam .
- Köszönjük - mondta German . - Majd jövünk .
- Rendben . - mondta Olga . Mi kimentünk az ajtón és amint kiértünk a kapun German megfogta a kezem .
- Gyalog megyünk ? - kérdeztem .
- Nem . - mosolygott majd az utca végén parkoló lovaskocsira mutatott.
- Béreltél lovaskocsit ? - kérdezte .
- Neked mindent . Mondtam hogy romantikus lesz - mosolygott . Beszálltunk a lovaskocsiba és a kocsis elindult . German átkarolt és én a vállára döntöttem a fejem . Ez életem legszebb napja . German és én . Az étteremben German a recepcióhoz ment .
- Jó estét két fős foglalásunk van Castillo néven . - mondta .
- Rendben . Kövessenek - mondta a pincér . Odavezetett minket egy asztalhoz mi pedig leültünk .
- Mi az ? - nézett rám German .
- Semmi csak ez olyan szép- mondtam .
- Nem annyira mknt te . - mosolygott . Erre elpirultam .
- Ne mond ezt mert elpirulok - mondtam . Mire ő közelebb hajolt hogy megcsókoljon . Ekkor vettem észre German mögött az egyik asztalt . Ahol Ramallo , Olga és Violetta minket figyelt .
- Meg ne csókolj - suttogtam és elhúzódtam .
- Mi az ? - kérdezte German .
- Violetta , Ramallo és Olga a kettővel mögöttünk levő asztalnál ülnek és most az étlapot lapozgatják - mondtam .
- Megnézem . - fordult volna oda amikor visszahúztam .
- Ne nézz oda - mondtam .
- Miért ne ?
- Ha azt látják hogy mi is látjuk őket akkor azt fogják hinni hogy történt volna köztünk valami - magyaráztam .
- Meg akartam csókolni a szerelmemet - mondta . Egész vacsora alatt egymáshoz sem érhettünk mert minden mozdulatunkat figyelték.
- Köszönöm a vacsorát - mosolyogtam Germanra .
- Nincs mit . Mostanában alig vagyunk kettesben . - mondta .
- Este együtt alszunk . A karodban - néztem a szemébe .
- Tudom . De nem vagyunk együtt . - mondta .
- De . - néztem rá .
- Elmegyünk sétálni ? - kérdezte .
- Igen . Fizetek és mehetünk . - mondta . Öt perc múlva felálltunk az asztaltól . A parkban German rákulcsolta az ujjait az enyémre .
- Szeretlek . Gyönyörű volt az este - mondtam .
- Én is szeretlek - nézett a szemembe majd én közelebb hajoltam hogy megcsókoljam . De ez nem jött össze mert German leállított- Vilu Olga , Ramallo mögöttünk . Jelenleg Ramallo és Olga újságot olvas vagy legalábbis tettetik és Vilu egy fa mögött van - mondta .
- Nem hiszem el hogy nem lehetünk kettesben - dühöngtem .
- Gyere és nyugi - mondta és megcsókolt . Majd még egyszer . Vagyis mi a naplementében csókolóztunk . - Szeretlek .
- Én is szeretlek - mondtam .
- Olgáékkal majd beszélek . - nézett rám German .
- Nem kell . - mosolyogtam . - De Vilunak azt mondjuk hogy még mindig külön vagyunk .
- Rendben . - egyezett bele German . - Megyünk ?
- Igen - mondtam mosolyogva és elindultunk . Otthon Violetta , Ramallo és Olga már otthon volt .
- Megjöttünk - kiabáltam .
- Jó volt ? - jött ki Olga a konyhából .
- Igen . Nagyon - mondtam mosolyogva .
- Angie - szólalt meg mögöttem German . - majd később beszélünk . Szia - mondta és megpuszilta az arcom .
- Olga Vilu fent van ? - kérdeztem .
- Igen - mondta és visszament a konyhába . Felmentem Vilu szobájába.
- Na milyen volt ? - kérdezte .
- Nagyon de nagyon jó - mosolyogtam . - És képzeld csókolóztunk . - mondtam .
- Ó tudom - csúszott ki Vilu száján .

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése